Kinek adnánk el?
Olyan cégeknek, amelyek webáruházak akciós leveleit készítik és küldik ki. Ezeket a cégeket marketingügynökségnek is nevezik.
Egy bolt akciós levelet küld a vásárlóinak. Mi még a kiküldés előtt kipróbálnánk a vásárlást, és jeleznénk, ha a bolt rosszul számol.
Most ennek egy kitalált példáját próbálhatod ki. Nem kell hozzá webáruház, e-mail-cím vagy bankkártya.
A vásárló 120 dollárért választ terméket. Az ígért 20% kedvezmény 24 dollár lenne. A hibásan beállított bolt viszont csak 12 dollárt von le.
A vevő 12 dollárral többet fizetne.
Ezt a hibát keressük meg az ellenőrzéssel.
Olyan cégeknek, amelyek webáruházak akciós leveleit készítik és küldik ki. Ezeket a cégeket marketingügynökségnek is nevezik.
Kipróbálnánk az akciót a boltban. Megnéznénk a kedvezményt és a fizetendő összeget, majd érthetően leírnánk, ha hibát találtunk.
Kevesebb időt kellene kézi ellenőrzésre fordítaniuk, és kiküldés előtt kiderülhetnének a hibás akciók. Azt még meg kell tudnunk, ér-e ez nekik annyit, hogy fizessenek érte.
Az első ajánlat terve 299 amerikai dollár, egyszeri díjként. Ez két hétre, legfeljebb két webáruházra és összesen tíz akciós levélre szólna. Ez még nem kipróbált eladási ár.
A bolt e-mailben küldött levele a vásárlóinak. Ebben hirdetheti meg például a hétvégi kedvezményt.
Egy rövid kód, amit a vásárló a boltban beír, hogy megkapja a kedvezményt. A példánkban ez a kód: PELDA20.
A kosár a vásárlásra kiválasztott termékek listája. A pénztár a fizetés előtti oldal, ahol a bolt megmutatja, mennyit kellene fizetni.
Elsőként amerikai cégeknek tervezzük eladni a szolgáltatást. A bemutatóban ezért amerikai dollárban szerepelnek az összegek. Itt azonban nem kell fizetned.